A hidak Mona Lisája

Egy dél-norvég városkában – Leonardo műszaki rajzai alapján – megépítették azt a hidat, amelyet a zseniális művész eredetileg Isztambulnak szánt.
Leonardo 1502-ben egy, a törökországi Aranyszarv-öböl felett átívelő hidat képzelt el és rajzolt le. Az elegáns híd, mint egy felhúzott íj, elliptikus ívben köti össze a két partot. A bizalmatlan és meglepett II. Bajazid szultán megmutatta a tervet szakértőinek, akik lehetetlennek vélték, hogy egy ilyen – saját korában a leghosszabb – hidat meg lehessen építeni, ezért a szultán nem foglalkozott a tervvel, s a híd mind ez ideig nem is épült meg sehol.
Ötszáz évvel a terv megszületése után azonban bebizonyították, hogy Leonardo elképzelése jó volt. Habár a gyalogos közlekedésre alkalmas híd rövidebb a Leonardo által leírt 240 méteresnél, a mérnökök igyekeztek mindenben követni da Vinci elképzeléseit.
(Forrás: Élet és Tudomány, 2001/47.
További információ: http://www.leonardodavinci.com)

Leonardo hangja

Leonardo da Vinci kellemes basszus hangon dörmögött, az általa festett Mona Lisa hangtónusa mély, enyhén orrhangú volt – ezt állapította meg tudományos kriminalisztikai módszerekkel egy japán szakember, aki rég meghalt, illetve kitalált személyek hangjának kései rekonstruálásával foglalkozik.
Szuzuki Macumi hangazonosító szakértő testi, alaki jegyekből következtette ki Da Vinci egykor létezett és Mona Lisa valószínűsíthető hangját. „Az általunk képzett hangok igen közel állnak az egykor tényleg létezettekhez, valószínűleg tényleg ilyenek lehettek" – mondta Szuzuki a hangalkotásairól, amelyeket az interneten tett közzé.
(Forrás: az MTV Híradójának 2006. május 19-i adása.
További információ: http://promotion.msn.co.jp/davinci/voice.htm)

Működőképes Leonardo repülője

Egy olasz világbajnok sárkányrepülő (mérnökök segítségével) két évi munkával megépítette Leonardo da Vinci egyik repülő szerkezetét. Az Angelo D'Arrigo és az Icaro 2000 mérnökei által az 500 éves tervekből megépített szerkezet megdöbbentően hasonlít a modern sárkányrepülőkre. A modell a FIAT autógyár szélcsatornájában elvégzett kísérletek alapján repülőképesnek bizonyult.
(Forrás: www.index.hu, 2003. 11. 25.
További információ: http://www.angelodarrigo.com/leonardo/)

A műanyagot is feltalálta da Vinci

Egy olasz tudós szerint Leonardo da Vinci nem csupán a repülőgépet, a mentőmellényt, a telefont és a robotot álmodta meg, de megalkotta az első természetes műanyagot is. Alessandro Vezzosi, a toscanai Museo Ideale igazgatója megtalálta Leonardo mesterséges anyagainak receptjét számos oldalnyi rajzos feljegyzésben. Da Vinci jellegzetes tükörírásával készült feljegyzéseit a londoni British Library-ben őrzött Arundel kódexben, a szintén Londonban található Forster kódexben és a milánói Biblioteca Ambrosiana Atlanti kódexében lelhetők fel.
(Forrás: www.sg.hu, 2004. 02. 08.
További információ: http://www.museoleonardo.it)

Megtalálták Leonardo titkos laboratóriumát

A világ szemei előtt eddig rejtve maradt műhelyre Firenze szívében, egy, a Santissima Annunziata templom közvetlen szomszédságában található kolostorban leltek rá a tudósok. A kolostor korábban lezárt termeiben a polihisztor életet élt festő, szobrász, építész, mérnök és feltaláló által készített olyan freskókat is találtak, melyek a megszólalásig hasonlítanak a mester egyéb kísérleteihez készített vázlatokhoz. A freskók egyikén például madarak láthatóak repülés közben; mely témában Leonardo számos egyéb, korábban már ismertté vált tanulmányt és vázlatot készített. Arra, hogy valóban Leonardo da Vinci használta ezeket a helységeket, több helyen történik utalás, sőt Giorgo Vasari XVI. századi életrajzi kötetében idéz is olyan levelekből, melyek alátámasztják a mester ottlétét.
(Forrás: Magyar Nemzet, 2005. 01. 17.
További információ: http://www.mos.org/leonardo)

Ki volt Mona Lisa?

A párizsi Louvre-ban megcsodálható, valószínűleg 1503 és 1507 között készült kép a művészettörténet egyik nagy talánya. A titokzatos mosolyról kisebb könyvtárnyi tanulmányt írtak össze. Mai ismereteink szerint Francesco del Giocondo, a gazdag firenzei selyemkereskedő felesége, Lisa Gherardini ült modellt a mesternek. Valószínűleg innen a festmény teljes címe: Mona Lisa del Gioconda. A rejtélyes hölgy személyét illetően számos alternatíva merült fel azóta: a művész édesanyja, a milánói hercegnő, Aragóniai Izabella, esetleg Giuliano Medici valamelyik barátnője... Sőt, az utóbbi időben a modell nemét is megkérdőjelezik, többen férfinak vélik, Mona Lisában Leonardót vagy Giocondot vélik felfedezni. A Bell Laboratórium kutatói néhány éve egy képet egy másikká átalakító (alakváltó, morphing) szoftverrel hasonlították össze Mona Lisát és Leonardo egyik feltételezett önarcképét. Meglepő eredményre jutottak: maga a művész volt a modell!
(Forrás: Agent portál, 2006. 03. 13.
További információ: http://library.thinkquest.org/3044,

Miért tervezett fegyvereket da Vinci?

Leonardo a világ egyik legbékésebb természetű embere volt. A kor szokásaitól eltérően sosem viselt fegyvert. Nem volt semmiféle kapcsolata a hadviselésben résztvevő emberekkel, sőt írásaiban is mélyen elítélte a háborút. Ezért szinte érthetetlen, hogy Milánóba érkezése után hamarosan felajánlotta szolgálatait Lodovico Sforza hercegnek, mégpedig hadi- és ostromgépek, páncélkocsik, mozsárágyúk, kőhajítók és mindenféle egyéb harci eszközök, gyilkoló-szerszámok tervezésére és előállítására. A herceg a tervekből semmit sem valósított meg, és nem is vette igénybe Leonardo hadmérnöki képességeit. Vajon miért tervezett mégis hadigépeket? Nehéz erre válaszolni. Egyik írásában ezt olvassuk: „Meg kell védenünk a természet fő ajándékát, a szabadságot, ezért eszelek ki támadó- és védőeszközöket." Némelyek szerint viszont nem volt tisztában a háború borzalmaival. A fegyverek és hadigépek tervezését alighanem érdekes feladatnak tartotta.
(Forrás: Élet és Tudomány, 2000/45.
További információ: http://www.leonardodavinci.com)