Az igazi da Vinci

Eredeti Leonardo da Vinci alkotásokat és a reneszánsz mester tervrajzai alapján készült installációkat tartalmazó kiállítás nyílt augusztus 16-án Debrecenben, a Modemben. A La mente di Leonardo című tárlat a firenzei Uffizi Képtárban mutatkozott be a közönségnek, majd Tokióban, a Japán Nemzeti Múzeumban volt látható – mindkét helyen óriási sikerrel. A látványos kiállítás minden korábbinál szemléletesebben mutatja be a reneszánsz zseni gondolkodásának komplexitását.

 

A magyarországi tárlat egyik nemzetközi szenzációja, hogy több mint félezer évvel az eredeti tervek elkészülte után, Leonardo rajzai alapján felépítették és kiállították azt a Kolosszusnak nevezett hatalmas lófigurát, amely a művészettörténet egyik leghíresebb – el nem készült – szobra.

Megépült a Kolosszus

Leonardo da Vinci híres volt arról, hogy aprólékos munkával, sokáig dolgozott a művein. Ám egyetlen alkotásával sem foglalkozott olyan hosszú ideig, mint a milánói Sforza-ház emlékművének szánt szobrán. A nagy ló tizenhat évig foglalkoztatta a reneszánsz zsenit. Sajnos csak a mű agyagmodellje készülhetett el, de a terrakotta Kolosszusnak is csodájára jártak egész Európából. „Szentül hiszem – írta az egyik milánói udvari költő – és nem tévedhetek, hogy ehhez foghatót sem Hellász, sem Róma nem látott.” Ekkor született meg a szójáték arról, hogy Leonardo diadalt aratott a híres antik művészeken: „Vittoria vince e vinci tu vittore!” A szobor öntéséhez kétszázezer font bronzot hordtak össze. Leonardo da Vinci legnagyobb személyes tragédiája volt, hogy az időközben kitört háború miatt a herceg úgy döntött, hogy inkább ágyúkat készíttet az összehordott bronzból (a sors pikantériája, hogy végül az ágyúk sem készültek el). A szobor agyagmodelljét a Milánót elfoglaló franciák elpusztították.

Leonardo híres műve Az igazi da Vinci című kiállítás részeként (515 évvel a részletes tervek elkészülte után) végre megépült. A Kolosszust a MODEM előtti Baltazár Dezső téren augusztus 16-tól minden érdeklődő megcsodálhatja.